Tűzhasú gőte - Cynops orientalis
Legelterjedtebb és legkönnyebben beszerezhető gőtefaj Magyarországon, a legtöbb kisállatkereskedésben felbukkan 1-1 példány, és az áruk sem vészes.
Leirás:
Japán magashegyi, hidegvizű patakjaiban él a természetben. Tartásánál is próbáljuk meg lehető legjobban leutánozni a természetes élőhelyüket. Nagyjából 12 cm-re nőnek meg és 2-3 éves korukban vállnak ivaréretté. Testük egyöntetűen sötét szinü: sötét barnától a mély feketéig változhat. Hasuk élénk narancs vagy tűzvörös, rajta apró foltokkal, amik szine megegyezik az állat alapszinével.
Általában véve nyugodt, nem ideges állatok.
Tartás:
Mivel ők kétéltüek, ezért őket akvaterráriumban érdemes tartani, ahhoz hasonlatosat, mint amilyen a vizi teknősöknek is van. Egy nagyobb akváriumban, mondjuk egy 50x25x25 cm-es akvárium már ideállis 2-3 példánynak. A nemeket megkülönbözteti szinte lehetetlen, azonban közös helyen se a him se a nőstény nem bántja a másikat. Az akváriumot körülbelül az 1/3 részéig töltsük fel vizzel. Aljzatnak akváriumokhoz használt sódert, apró kavicsokat használjunk. Fontos, hogy legyenek nagyobb kövek, faágak, amik kilógnak a vizből, s a gőtéink fel tudnak rá mászni.
Akváriumban, halakkal együtt is lehet tartani őket, azonban ügyeljünk arra hogy legyen hova kimászniuk (az akváriumon belül természetesen) valamint hogy csak olyan halakkal társitsuk amik nem eszik meg őt, s ő sem fogyasztja el egyiket se. Nem ajánlott sügérszerű halakkal, mert azok csipkedhetik, akárcsak a diszmárnák. De apró guppikkal és neonhalakkal se rakjuk össze, mert azokat meg megeheti.
Helyüket fedjük, ugyanis ki tudnak mászni ha nagyon akarnak.
Könnyen kézhezszoktathatóak, nekem is volt egy nagyon kézszelid kis példányom.
Etetés:
élő és fagyasztott eleséget is fogyasztja. Vörös és fehérszúnyoglárvát, tubifexet, apró tücsköket és csótányokat is megeszi. Mindent elfogyaszt amit el tud kapni és befér a száján.
Szaporodás:
Tenyésztésük nehézkes, későbbiekben hozok róla leirást, valamint ha van rá igény akkor hamarabb is.
|